22.rész

Bye Lizzy...

A hátam még mindig sajgott.Néha mozgás közben azt hittem,hogy még vérzik is,s ilyenkor fájdalmasan görcsbe rándultam.Mikor a fájdalom múlni,vagy legalábbis enyhülni kezdett,kihúzott háttal haladtam tovább.
A fájdalom ellenére jól akartam érezni magam Lukkal.
-Minden rendben?-kérdezte felvont szemöldökkel.Derekamat időközben átkarolta és ezek szerint beszélt is hozzám,csak nem figyeltem.
-Ha?Ja!Persze,minden a legnagyobb rendben!Miért kérded?
-Mert néha az arcod fájdalmas lesz és ilyenkor kihúzod magad.Biztos jól vagy?-állt meg és szembe fordított magával.Most mondjam el neki?De azzal lehet,hogy felzaklatom.De ha nem mondom el azt hiheti,hogy nem érzem jól vele magam!Gyerünk Lizzy!Csak mondd el!Mond már!Mondd!
-Az ég világon semmi bajom nincs,mikor veled vagyok-mosolyogtam és puha csókot nyomtam ajkaira. Luke mosolyogva csókolt vissza.
Még sokáig ültünk a padon,beszélgettünk erről-arról.
Később,olyan 10-11 óra körül végre elindultunk haza.Visszafelé már lényegesen csendesebbek voltunk.
Megemlítettem neki,hogy Briannel voltam délelőtt,de nem gondoltam volna,hogy ez ekkora baj?!Vagy lehet nem is ez a probléma?
A ház már csendbe burkolózott,mikor megérkeztünk.Csak a tévé halk zúgása jelezte,hogy valaki még a nappaliban van.Elindultam megnézni az illetőt,de Luke visszafogott.
-Hagyd!Biztos csak Calum az. Inszomniás egy ideje-legyintett és már fel is ment az emeletre.Bementem a konyhába,ittam egy pohár vizet és megnéztem Calumot. Meredten bámulta a tévé képernyőjét.
-Calum?-mozgattam szemei előtt a kezem,mire zavartan rám nézett.
-Szia.Haza is jöttetek?
-Már éjfél is elmúlt.Minden rendben?-mutattam a konyha ajtó feletti órára,utána leültem mellé.Nagyot sóhajtva kezdett bele a mondandójába.
-Annyi minden történt az elmúlt időben.Michael és te újra találkoztatok,amivel nincs persze semmi bajom mert őszintén bírlak,csak utána jött ez a dolog Michaellek és a droggal amiből szépen kezd kilábalni,de akkor olyan volt,mintha szétszakadtunk volna.Meg ugye ismét szakítottál Lukkal ami miatt teljes idegroncs lett,mégis minden jobbra fordult.Ash is megtalálta az igaziját,vagyis egyenlőre az ideiglenes barátnőjét,Luke és te ismét egy párt alkottok...csak én maradtam egyedül.-fejezte be és eldőlt a kanapén.
-Nem vagy egyedül Calum. Michael is megmaradt facérnak.-próbáltam önbizalmat önteni belé,de nem segített.
-Michael nem is akar barátnőt.Persze vannak lány barátai,de egyiket sem szereti jobban,mint egy barátot.Én meg úgy érzem kerülnek a lányok.
-Ne mondd ezt!Hisz te vagy Calum Hood!Egy kiváló gitáros és énekes és aki nem értékeli ezt,az egy...
-Ez a híres oldalam!De nem ezzel akarok csajozni.
-Oh,gondolhattam volna.-húztam el a számat-Figyelj,holnap töltsd velem a napot.
-De miért?-ráncolta a szemöldökét.
-Majd rájössz-kacsintottam és felkísértem az emeletre,majd elköszönés után bementem Luke szobájába.
A szoba fürdőjében a zuhany hangja jelezte,hogy valaki bent van.Sóhajtva lehuppantam az ágy sarkára és csak átgondoltam Calum mondandóját.
Michaelnek nincs senki,aki iránt többet érez,mint barátságot?
És miért hiszi Calum,hogy kerülik, a lányok?
És ki lehetett az a lány,aki megkarmolt?
És miért tette?
'Miért van ennyi kérdés?' gondoltam és sétálgatni kezdtem a szobában.Törtem a fejem,hogy jöhetnék rá a kérdések megoldására?És melyik kérdéssel kezdjem?
Az a lány,kapucnit viselt,de a rajongók többsége mutatta az arcát.Talán félt?De mitől?
És a hangja....olyan ismerősnek tűnt.De honnan..
-Héé!Itt vagy?-törte meg a gondolkodó csendet Luke hangja.Megfordultam,hogy szembe nézhessek vele,de amint megláttam,érdekesebbnek tűnt a zoknim.
Lukon nem volt más,csak egy derekára tekert törölköző védte a....szóval tudjátok miét.
Mikor ismét felnéztem,Luke közvetlen előttem állt és ujját állam alá csúsztatva próbált kényszeríteni,hogy a szemébe nézzek.
Éreztem,hogy arcomat forróság önti el és azon a ponton,ahol hozzámért,számomra eddig ismeretlen bizsergés bontakozott ki.
-Mi van veled?-kérdezte aggódó hangon.
-Semmi,nyugi jól vagyok-suttogtam,meglepve magamat remegő hangon,melynek nem tudtam mértjét.
-Aha,én meg igazából szőke szemű és kék hajú vagyok-forgatta meg szemeit-Figyelj!Felöltözök,addig szedd össze a gondolataidat,mert nincs többé olyan,hogy 'semmi bajom'.Elmondod mi bánt,akár önszántadból akár kényszerítve-mondta keményen és egy alsóval,amit a fiókból kapott ki,visszasietett a fürdőbe.
Remegő térdekkel kimentem a teraszra.Nem tudom mi van velem.Beteg leszek?Homlokomra tettem a kezem,de nem éreztem melegnek.
Hirtelen hányinger kapott el,és a korlátnak támaszkodtam.Forgott velem a világ.Úgy éreztem menten elájulok.
-Luke-próbáltam szólni,de csak reszelős suttogást hallattam.
-Luke,Luke segíts!-próbáltam az ajtóhoz menni és bekopogni hozzá,de amint elengedtem a korlát rozsdás vasszerkezetét,összerogytam a hideg,kövezett csempén.
Reszketve magzat pózba helyezkedtem,és sírni kezdtem.
Aztán mintha mindent lelassítottak volna.A sírás megszűnt,mellkasomban a nyugalom indái kúsztak testem legeldugotabb porcikáiba.Minden lassan mozgott,és egy alak jelent meg a terasz ajtajában.Valamit kiáltott,feltételezem a nevemet.De a fülemig csak egy eltorzult üvöltés jutott el.Megindult felém,később éreztem,hogy valaki rázogat a vállamnál és az eltorzult hangjával valamit mond.Aztán elsötétült minden. 
......................
-Segítség!
Hirtelen ültem fel,ezért megszédülve zuhantam vissza az ágyra.Vagyis annak hittem.Egy hordágyon feküdtem,karomból két cső kúszott fel a fejem fölé egy vizes és egy vérrel teli zacskóhoz.A szinte már fekete folyadék láttám ismételtem elkapott a hányinger.
-Hé,jól van hölgyem?-kérdezte egy mentős,közben az emeletről hoztak le.Csak kábán bámultam vissza rá,utána fejemet ellenkező irányba fordítva Lukot kerestem és a többieket.Lent várakoztak az bejárati ajtónál.
Láttam Calum halálfehér arcát,mint mikor kiderült Michael problémája.
LáttamMichaelt sírni,és Ashton vállára hajtott fejét.
Láttam Ashton dühödt tekintetét,ahogy ökölbe szorított kézzel maga elé mered.
És láttam Lukot.Engem figyelt,de semmit nem tudtam leolvasni arcáról.Mielőtt az ismét kapott morfium kiütött volna úgy láttam,mintha elmosolyodott volna és azt suttogja 'Viszlát'.