20.rész

OMG!?
I Love You..

heeey!!

sziasztok,meghoztam a következő részt  

Tudom,hogy lassan 11 hete nem jelentkezem,de az év végi hajrá   felemésztette minden időmet ráadásul most ballagok (ma) és a gála      próbák is közbejátszottak (tegnap volt gála).Nyáron igyekszem   tartani magam a 2 hetente való jelentkezéshez.

Ara gondoltam,hogy lehetne egy ,Heti kérdés' modul a blogon,és arra szavazhattok-válaszolhattok esetleg

Jelezzétek véleményeteket egy komival. Puszi:Misterious GIRL 

*a részről*

Ez a rész csak Lukról és Lizről szól,hogy kezdenek bele a közös életükbe,és hogy Lizy Lukeval marad,vagy..

Ez igazából egy ,,romantikus este Lukeval" rész lett,olvassátok ;)

És iratkozzatok fel

-Luke?-kerestem,de sehol sem találtam.Becsusszantam a résnyire nyitott ajtón,és magam mögött becsuktam.A vak sötétben nem láttam semmit,a függönyök is el voltak húzva.Teljes sötétség jellemezte a szobát.
Ahogy beljebb mentem,megláttam kint egy kis,pislákoló gyertyát.
-Ez meg mi a..-a gyertya után mentem,elhúztam az ajtót,és utána láttam,hogy egy egész sor kis gyertya-ösvény van a teraszon.Követtem az 'ösvényt',végül a tetőteraszon kötöttem ki,ahol...
A meglepődöttségtől a szám elé kaptam.
-Te jó ég.-suttogtam.
-Tetszik?-jött mögülem a kérdés.Megfordultam,és a szöszi énekest találtam a hátam mögött.
-Luke..ez...mi?
-Tudom,hogy tegnap bunkón viselkedtem..-kezdte a magyarázkodást.
-Mikor?-kezdtem játszani az agyam,és gondolkodó arcot színleltem.
-Hát tudod..
-Borzasztó a rövidtávú memóriám. Emlékeztess kérlek.-vigyorogtam,megfogtam az inge gallérját és magamhoz húztam annyira,hogy csak pár centi távolság legyen ajkaink között.
-Ahj..-sóhajtott,aztán megbánó tekintettel a szemembe nézett és kimondta-Amikor majdnem lefeküdtünk.
Hirtelen lefagyott a mosoly az arcomról.Szóval ezt szerette volna!De miért hagyott ott?
-Értem.-elengedtem a gallérját,és csak a cipőmet bámultam.
-Leülünk?-kérdezte,a kiterített lepedőn lévő párnákra mutatva.Bólintottam,ő megfogta kezem és a párnákhoz húzott.
-Nem akartalak ott hagyni..
-Luke,hagyjuk.
-De komolyan!Csak..te..
-Luke,mindegy.El van felejtve.
-De Lizzy.
-Luke!Értem!Nem velem akarod csinálni!Hidd el,megértem!
-Öhm,Liz..
-Őszintén szólva azt se értem,hogy mi hogy lehetünk együtt!Mert,ugye te híres sztár vagy és akármelyik korodbelit megkaphatod,és nem...-nem hagyta,hogy befejezzem.
-Olyan kis buta vagy-motyogta Luke a csókunk közben.Utána bele is mosolygott,én meg teljesen hülyén éreztem magam.
-Senki mással nem akarok lenni,csak veled!-nézett mélyen a szemembe.Tengerkék íriszeitől ismerős bizsergés fogott el.A gyomromban ezernyi pillangó kelt szárnyra,közben ici-picire zsugorodott.Szívem vadul kalapálni kezdett.
-Mindennél jobban szeretlek,és szó sincs arról,hogy nem akarnám veled...csinálni,sőt,mindennél jobban akarom és ez lehet hogy már beteges vonzalomnak számít,de...csak....-abbahagyta,és lesütötte a szemét.
-Mi az Luke?
-Semmi,nem lényeges!-mosolyodott el-Akartam hozni fagyit vagy kólát,de...
Csak elnevettem magam.Kóla meg fagyi!Hát,Luke nem az a romantikus fajta.De legalább próbálkozik!
-Nekem mindegy!
-Jó,maradj itt,máris hozom!-állt fel és lerohant a földszintre.
Én addig nézelődtem a teraszon.

*Luke*
Elmondjam neki,vagy ne?El kellene,de...mi van ha megijesztem?
A hűtőben keresgéltem a fagyit,mikor Ashton becsapta a hűtőszekrény ajtaját.
-Te még fenn vagy?-kérdeztem meglepődötten.
-Ahogy te is!-bólogatott Ash-Lizzy?
-A...tetőteraszon.
-Elmondod végre neki?
-Nem biztos-hajtottam le a fejem-Nem merem elmondani még.
-Mikor nősz már fel?-sóhajtott Ash és leült az egyik bárszékre.
-Még nem érzem elég felkészültnek.-huppantam én is le.
-Aha,vagy te nem vagy elég felkészült.-lökte meg a vállam,majd fel is állt és felment az emeletre.
Elgondolkodtam azon amit mondott.Lizzy erős lány,legalábbis mikor Michaellel volt probléma,akkor erősnek tűnt.De ezt....nem biztos,hogy bírná.
Remegve mentem vissza Lizhez.

*Lizzy*
Míg Luke lent volt,a korláthoz mentem.Nagyon szép volt,láttam a kerti medencét,és Mollynak is integetni tudtam.Ő persze ugatva és farok csóválva viszonozta a köszöntést.
Aztán valaki átölelte a derekamat,és orrát a nyakam hajlatába fúrta.A meleg szuszogástól kirázott a hideg.
-Jó illatod van.-mondta,és még jobban nyakamhoz dörgölőzött.
Megfordultam,szemben Lukkal és apró csókot nyomtam a szájára.
-Hoztam fagyit.
Ismét csókot nyomtam a szájára.
-Kólát viszont nem találtam.
-Fogd be.-mosolyogtam és ezúttal hosszasan csókoltam.
Erre volt szükségem.Hogy egy kicsit Lukkal lehessek.Csak vele.
Mikor elváltunk,csak pár centivel húzódtam hátrébb,és mosolyogva piszéztünk.
A szemébe nézve valami...zavart,idegességet vettem észre.De mosolygott.Szóval nagy gond nem lehetett.Aztán eszembe jutott,amit még régebben Michael mondott: " nagyon gondoskodó,főleg mióta..."
-Luke?
-Igen?
-Kérdezhetek valamit?
-Akármit.-puszilt bele nyakamba.
-Ígérd meg,hogy válaszolsz!
-Rendben!
-Luke?
-Igen?
Nagy levegőt vettem,és feltettem a kérdést,ami már régóta foglalkoztatott-Ki volt az előző .... Barátnőd?
Hosszabb csend követte kérdésemet.Nem tudtam,hogy kényelmetlen neki ez a kérdés.Azt mondta,hogy minden egykori párjával baráti kapcsolatban maradt.
Lehet,hogy egyel mégsem?
-Emlékszel,gondolom,mikor azt meséltem,hogy baráti kapcsolatban maradtam a barátnőimmel..-"Bingó!"-Eggyel....más a helyzet.
Csendben maradtam jelezve,hogy folytassa.
-Hjaj..-tántorodott hátra.Eltávolodott tőlem,nyakát masszírozva próbált kicsikarni valami magyarázatot.Láttam,hogy szenved.Mármint nem könnyű neki beszélni erről.De mégis próbálkozott.
-Ashtonnel is pont erről beszéltünk.Hogy el kéne mondanom.De nem érzem,nem éreztem még elég erősnek magam.
-Örökké nem titkolhatod.
-De még el sem mondhatom.Ahogy sok más dolgot sem.
-Klassz.-feleltem ingerülten és visszaültem a párnámra.
-Figyelj Liz..
-Hadjuk Luke,nem mondod el és kész!Nem firtatom tovább.-megvártam reakcióját,ami csupán egy egyértelmű bólintás volt,majd folytattam-Viszont együnk már!Éhes vagyok.
Evés közben ne beszélgettünk,utána pedig aludni mentünk.
Nem voltam megsértődve Lukra,csak csalódott vagyok,hogy nem vagyok szerinte elég felkészült...konkrétan semmire!
Aztán még itt volt ez az apróság,hogy nem oszt meg velem semmit.Nem ez lenne a párkapcsolatok lényege?Megosszuk egymással az eseményeket,örömöket,bánatot,még a legnagyobb hülyeségeket is!De Luke nem csak ezt nem mondja el,hanem 'még sok mást sem'.Nem bízik meg bennem?
-Miért nem alszol?-súgta a fülembe a kérdést.Honnan tudta?
Háttal vagyok neki,ő pedig átölel a hasamnál.Abban a bizonyos 'kis kifli-nagy kifli' pózban fekszünk.Habár hüvelykujja hegye súrolja mellemet,amitől kicsit égek.
-Alszok.-súgtam vissza,és a látszat kedvéért vettem egy mély levegőt.
-Nem alszol.Ha aludnál,nem válaszoltál volna.-orrát belefúrta nyakamba,ami csiklandozta az érintett területet.Ezáltal kuncogni kezdtem. Luke is elnevette magát,megpuszilta nyakam,majd alkarjára támaszkodva fölém magasodott.Mellkasa mellemhez nyomódott,amitől elöntötte arcomat a forróság. Luke szemét figyeltem.Tartotta a szemkontaktust,majd szemei lejjebb csúsztak ajkaimra.Visszatért a szememhez,ezután ismét ajkaimat tanulmányozta,de lejjebb siklott tekintete a....mellemre.
Ha lehetséges,akkor arcom még vörösebb lett.Nagy levegőt vettem,mellkasom megemelkedett,így a 'tanulmányozott' terület is. Luke aprón beharapta pierchingjét,majd lassú tempóban visszatért szemeimhez.
Tekintetében a megszokott csillogás mellett valaki vadságot láttam,az említett csillogás helyett pedig szikrákat.Nem tudtam erre mit reagáljak.Ilyet még senkinél nem éreztem.Nem voltam még fiúval ÚGY,szóval szűz vagyok,és ez meglepett.
Vagy egy egyfajta vonzereje.
Jó kisfiús arcát kócos haja megvadítja,pierchingje pedig megőrjíti a lányokat.Főleg mikor mosolyog vagy beharapja a szájdíszét.
Átöleltem nyakát,majd lapockái köré köröket kezdtem rajzolni.Kicsiből egyre nagyobbakat.
Lehet,hogy ezt egy jelnek vette,vagy ezt tervezte tenni,de jobb lábát lábaim közé fészkelte,és nyakamat kezdte el puszilgatni és szívogatni.
Ösztönösen hátába mélyesztettem körmeimet.
-Jó?-kérdezte fülembe súgva,de csak bólogatni tudtam.Halkan nevetett,majd fülcimpámat kényeztette.Hangosabban nyögtem egyet.
-Állj Luke.-toltam el arcát nyakamtól.Riadt tekintettel tért vissza arcomhoz.
-Valamit rosszul csináltam?
-Nem.Dehogy is!Csak...tudod..nekem,ha együtt maradunk,te lennél az első.-ajkamba haraptam.Olyan kínos ez!A suliban is ezzel piszkáltak.Némely kilencedikes is már ezzel hencegett.
Luke édesen elmosolyodott,majd ajkaimat kezdte falni.
-Nem most akartalak..szóval...érted.Én csak...keveset vagyunk együtt.-szemei szomorúságot tükröztek.Kikászálódott az ágyból és bement a fürdőszobába.
Ismét magamra hagyott.Alkaromra támaszkodva figyeltem útját a mosdóig,majd az ajtó záródásával párhuzamosan fújtatva zuhantam vissza az ágyba.
Igaz,keveset vagyunk együtt,de csak pár napja lettünk ismét egy pár.Mit várt ettől a pár naptól?Majd azonnal a nyakába ugrok,mint egy éhes leopárd és csak őt akarom majd?Vagy csak vele kéne foglalkoznom?
Szomorúság helyett kezdett elhatalmasodni felettem a harag.