Sziasztok ismét!
Igaz,hogy csak 2 napja 'adtam' ki a Figyelem bejegyzést (ha lehet annak nevezni) de máris többen nézitek a blogot!!
Köszönöm nektek,olvasóim,hogy szavaztatok,és -bár kevesen még- de feliratkoztatok!
Sokat jelent számomra,hogy vannak emberek,akik szívesen olvassátok a blogot :')
Szóval még ezerszer köszönöm,hogy vagytok nekem,olvasóim :) !!!! Misterious GIRL
Lizzy szemszöge -újra-*
Lassan közeledtem felé,a kütyüt még mindig szorongattam és a többiek még mindig szólogattak hozzám.
-Michael.-suttogtam remegő hangon,ahogy közeledtem felé.Alig 1 méter választott el tőle.
-Liz ott van?Liz.Hahó Liz?Ne menj közel hozzá!-jött az utasítás Ashtől.Persze nem figyeltem rá,és megszüntettem a maradék 1 métert is.
-Michael.-böktem meg a vállát,de nem reagált.Megismételtem az előző mozdulatomat,de megint semmi.Kezdtem kicsit félni.
-Michael,jól vagy?-lassan megkerültem a padot,hogy leüljek mellé.Szeme zárva volt,nagyon úgy tűnt,hogy elájult.Pánikolni kezdtem,a srácokat hívtam a 'kütyün'.
-Hahó többiek!Hallotok?
-Igen!
-Mi történt Liz?
-Megtaláltam,de csukva a szeme és..
-Lehet csak alszik!-dobta be ötletét Calum.
-Nem,vérzik.A..a tarkójánál..
-Mi történt?-hallottam mögülem a nyögdöső hangot.
Azonnal meg is fordultam,és Michael kába tekintete ide-oda cikázott.
Szemem sarkából láttam Calum alakját kirajzolódni,a többiek is megérkeztek a 4 folyosóról.Ijedten rohantam Michaelhez.
-Hé!Hé Michael!-kezembe fogtam arcát és zöld szemeit fürkésztem.Teljesen kábának tűnt,de láttam rajta,hogy próbál rám fokuszálni.
-Liz..én...
-Michael,itt vagyok nyugi.-nagyot sóhajtottam és magamhoz vontam.A megkönnyebbüléstől könnyek folydogáltak a szememből.
-Semmi baj.-súgtam a fülébe-Ash,vigyük orvoshoz.
Karját nyakam köré fogtam és talpra állítottam.Lassan,botladozva indultunk el,de Ash is hozzánk sietett így már ketten cipeltük.
A legközelebbi rendelőbe siettünk.Enyhe agyrázkódása lett,fejét bekötötték.Írtak fel fejfájás csillapítót és altatót (habár azt nem tudom miért).Hamar ellátták,azonnal hazamehettünk.
-Tegyük le a kanapéra.-mondtam Ashtonnek.Óvatosan letettük az általam említett bútordarabra.Nyögdösött kicsit,de utána elaludt.
1 órával később a földön ültem,a kanapéval szemben és Michael egyébként is kócos haját birizgáltam.Csendben,békésen aludt,néha-néha aprót mordult.Későre járt már,a többiek már rég aludtak.Vagy csak úgy hittem.
-Miért nem alszol?-hallottam a kérdést mögülem.
-Vele maradok.-motyogtam.Féltem,hogyha magára hagyom megint elvesztem.Gorombán viselkedtem vele,és ezt soha nem fogom megbocsátani magamnak.
-Lizzy,aludnod kéne..
-Nem!-letöröltem egy könnycseppemet és még közelebb kúsztam Michaelhöz.
-Hát jó.-ült le mellém Calum és ugyan azt a pózt vette fel mint én.
Csendben maradtunk.Michaelt figyeltük,nekem közben patakokban kezdtek folyni a könnyeim.Letöröltem a sós folyadékot,majd lassan elaludtam.
Reggel Calum vállán ébredtem fel.Hirtelen kaptam fel a fejem.Most először nem álmodtam....semmit.Vagy csak nem emlékszem.
-Szép reggelt.-ásított az arcomba Calum,amitől egy fintor suhant át arcomon.
-A többiek..-kérdeztem,de az ajtó felől meghallottam Ash és Luke hangját.
-Otromba egy idő van!-kiálltották egyszerre-Úgy fúj a szél,mint az állat!
'Milyen állat fúj szelet?' gondoltam,de nem foglalkoztam ezzel komolyan.Michaelre tévedt a szemem.Még mindig aludt,de sokkal sápadtabb volt,mint tegnap.
Nagyot sóhajtva felálltam és kimentem a konyhába.
-Jó reggelt!-köszönt fülig érő vigyorral Ash,de miután meglátta sápadt,mosolytalan arcomat már ő sem mosolygott.Luke lassan mögém sétált és átölelt.Puszit adott az arcomra,utána orrát halántékomhoz érintette és piszézni kezdett.A belőle áradó hő hatására megborzongtam.Luke kuncogott,de csak én halhattam.Közben Abby is csatlakozott hozzánk így most Ashtonnel figyelték a jelenetet mosolyogva.
-Ne légy rossz kedvű.Minden rendbe jön!-suttogta Luke a fülembe,mire csak egy tehetetlen sóhaj volt a válasz.Kihámoztam magam az öleléséből (bár nem akartam) és a pulthoz mentem.Csináltam kávét tejszínhabbal,majd visszamentem a kanapés-beteghez.
Mikor már elhelyezkedtem az egyik fotelben Michael ébredezni kezdett.Letettem a kávém a dohányzóasztalra és odatérdeltem mellé.
-Hé,hé Michael.-szólongattam.Mikor kereső zöld szemei rám találtak,mosolyogva szorítottam meg a kezét.
-Reggel van?-kérdezte rekedten.
-11 óra,kinek reggel,kinek délelőtt.-nevettem,majd szóltam a többieknek-Srácok!Gyertek gyorsan!
Mindannyian a nappaliba jöttek,én pedig Michael ujjait szorongattam és nevettem.
-Mi történt tegnap?-kérdezte és megpróbált felülni,kevés sikerrel,aztán segítségemmel mégis sikerült.
-Nem fontos,csak az a lényeg,hogy itthon vagy!-mosolyogtam,és megöleltem.Szorosan magamhoz vontam.
-Hozok vizet.Fáj valamid?-kérdezte Ashton,Michael meg bólogatni kezdett.Ash hozott neki fájdalomcsillapítót is,amit Michael azonnal be is vett.
Miután Michael felébredt,máris jobban éreztem magam.Kevésbé voltam lehangolt,de Lukról nem nagyon vettem tudomást.Úgy láttam,hogy ezt tökéletesen megérti,mert nem haragudott meg,mikor nem öleltem,vagy éppenséggel nem csókoltam vissza.
Egész nap a nappaliban heverésztünk.Pizzát rendeltünk kólával,pop-cornt készítettünk és egész nap tévéztünk.
Michael mellett foglaltam helyet,karján csüngtem egész nap.Nem beszélgettünk közben,nem faggattuk Michaelt.Sokszor kaptam azon magam,hogy őt bámulom és rajta gondolkodom.'Vajon miért csinálta?','Magától kezdte el,vagy valaki rávette?','Lehet én vagyok az oka?','Lukra fogta,mert velem van,de ez fordítottan is igaz.'.
-Liz?Itt vagy?-kérdezte suttogva Michael miközben engem figyelt.
Lehet,hogy hosszú ideje bámulom.
-Igen,csak elgondolkodtam.-suttogtam,és hozzásimultam a karjához.Átkarolta a vállamat és belepuszilt a hajamba.Mikor körülnéztem akkor vettem észre,hogy mindenki alszik a földön,illetve Calum esetében a dohányzóasztalon.
-Menj aludni.-motyogta a hajamba,majd ismét belepuszilt.Megöleltem és felkászálódtam a lépcsőn.Kicsit vaciláltam Luke és Michael szobája között,de végül Luke mellett döntöttem.Kinyitottam az ajtót,megkerestem a pizsim és átöltöztem közben fogat mostam.Mire teljesen alvásra készen éreztem magam már rég elmúlt éjfél.Igazából csak 5 perce.De Luke még nem jött fel.Szomorúan másztam be a pihi-puhi ágyikóba és aludtam el.Vagyis inkább forgolódtam.Az agyam legeldugottabb zugából előtörtek a kérdések és teljesen belengték az agyamat.Aztán hallottam,hogy az ajtó kinyílt,és vajon ki jött be?A szőkeség.Halkan lépkedett a fürdőszoba felé.Hallottam,hogy letusol,majd az ágy felé lépked.De,hogy is mondjam,túl hamar megtalálta az ágyat,így hát belerúgott.Hangosan felkiáltott.Amitől kitört belőlem a nevetés.
-Szóval nem is alszol,hm?-kérdezte,és a hangjában sértettséget éreztem.
-De aludtam,csak felkeltettél.
-Aham,fogd csak rám.-mondta és leült az ágy szélére.Tényleg sértett volt,de nem miattam.Ennek valami más az oka.Felültem és odakuporodtam mellé a takaróba bugyolálva.
-Luke..-fürkésztem arcát,hiába.Nem tudtam leolvasni semmit sötét vonásaiból.
-Mi baj?-hámoztam ki kezeimet és nyakát átölelve puszit nyomtam arcára.Erre a cselekedetemre felém fordult és mosolyogva viszonozta,csak a számra.Utána nem húzódott el,orra hegyével piszézett.
-Szóval?-mutató ujjammal haját kezdtem csavargatni.
-Semmiség,csak ez az egész helyzet...És még a sajtó sem szerzett róla tudomást.Ez...abszurd!
-Igaz,de most minden újságot leköt Zayn kilépése...
-Az is úgy érzem,miattam van.
-Luke!-megszorítottam azt a hajtincset-Ugye ezt te sem gondoltad komolyan?
-Persze,biztos,hogy nem miattam,de mégis így érzem.
-De ez nem így van...
-Mostanában sok minden sújt-vágott közbe és elfordította tekintetét-A verekedés,a szakításunk,az,hogy megint együtt vagyunk.Most meg Michael is miattam...
-Nem!-nyomtam ajkamat ajkára.Kissé meglepte az,amit művelek,de nem hagyhattam,hogy befejezze.Nem ő tehet Michaelről.Lassan kinyitotta száját és mozgatni kezdte.Amennyire csak tudtam magamhoz vontam és még szorosabban fogtam a nyakát.Karjaival átkarolva lassan fektetett az ágyra.Lábamat szétnyitottam,hogy ő könnyedén combjaim közé csusszanhasson.Lázasan csókolt,számról a nyakamra,majd a kulcscsontomra tért.
Mind a ketten lihegve váltunk el,csak bámultunk egymásra.Én azon törtem a fejem,hogy eddig még nem jutottam....egy kapcsolatomban se.Mondjuk az is igaz,hogy az előző kapcsolataimat egy kézen is megtudom számolni.Régebben,mikor még Michaellel gyakran találkoztunk,én mentettem meg a rémes randikról.
Ilyenkor felhívott,én meg úgy tettem,mintha a barátnője lennék.Szegény lányok olyan zavartan mentek el...Emlékszem,hogy az egyik ilyen esetnél majdnem meg is vertek.Michael kicsit későn hívott,a lány átakarta hívni magához.A lakás előtt ugrottam a nyakába,mire a lány közölte,hogy "Tűnés innen te k*rva!"Aztán Michael közölte vele,hogy a barátnője vagyok és elmegyünk.A csaj megragadta a karomat és a ház falához lökött.A fejemet csúnyán bevertem,a heg még mindig megvan a tarkómon.
Gyorsan abbahagytam a gondolatmenetemet és újra Luke puha ajkait kerestem.Hajába túrtam,amitől apró morgást hallatott.
Aztán elszakadt ajkamtól és kiment a szobából.Ott hagyott.Teljesen egyedül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése