Birthday Boy
-Ki az?-kapcsoltam ki újból a porszívót és az ajtó irányába mentem.
-Csoki!-intett Ashton és szorosan megölelt.
-Csak te jöttél?
-Igen!A srácok előkészülnek a bulira!
-Milyen bulira?-kérdeztem és arrébb álltam,hogy be tudjon jönni.
-Ma van Luke 18. szülinapja és meglepetésbulit csapunk!-dörzsölgette gonoszul a tenyerét,majd furcsálva nézett a porszívóra,mintha még sose látott volna olyat-Nahát,takarítasz?
-Igen,ráfért már a házra!
-És egész nap?
-Ashton...zavar,ha takarítok?-nevettem és leültem mellé a kanapéra.
-Kéne egy kis segítség-nézett kiskutya szemekkel.Megadóan bólintottam és vártam,hogy folytassa.
-El kéne terelned Luke figyelmét!
-Egész nap lógjak vele?Dehát annyi dolgom van még!-nyavajogtam.
-Most miért?Más lány ölne ezért a lehetőségért!
Szúrós pillantással ajándékoztam az érvelését.Végülis nem halok bele egy napba.Ráadásul szeretek Luke társaságában lenni.Alaposan átgondoltam és végül beleegyeztem.
-Mit kéne csinálnom?Hívjam át takarítani?-mutattam körbe a gumikesztyűs kezemmel.
-Akár-forgatta szemeit-Vagy folytathatjátok a kocsiban történteket!-tért el a témától.
Szégyenlősen lehajtottam a fejem.Honnan tud Ashton a kocsiban történtekről?Luke nem az a fiú,aki mindent kitálal.Vagy mégis?
Halványan mosolyogva újra Ashtont kémleltem.
-Honnan tudod?
-Luke mondta,hogy érted megy-kezdte-És mikor hazaért szájfénytől csillogott a szája!-dőlt elégedetten hátra.
-Meddig kell lefoglalnom?-tereltem újra a főtémára.
-Hétig,legkésőbb Kilencig!-állt fel és elindult az ajtó felé.
-Ja,és Lizzy!-szólt még vissza az ajtóból-Abby..izé...mikor jön haza?-kérdezte elpirulva.
-Óóó!Hát ma este valamikor!
-Ha akarod,őt is hozhatod!-és kiment a kocsijához,majd elhajtott.
Gyorsan kiporszívóztam a nappalit,átöltöztem valami szabadtéribe és tárcsáztam Lukeot.Amíg kicsengett gondolkoztam,hogy mivel foglaljam le.
-Szia!-köszönt vidáman.
-Szia!Nincs kedved.....kutyát sétáltatni?-hirtelen csak ez jutott eszembe.Ezt síri csend követte.Már azt hittem,hogy megszakadt a vonal,mikor végre megszólalt.
-Okés!Öt perc és nálad vagyok Mollyval!-tette le a telefont.Beautiful kocogott be a kerti ajtón és lustán lefeküdt a lábam elé.
-Ne lustujl drágaságom-vakargattam meg a füle mögötti kis részt-Megyünk sétálni!
Luke pontosan negyed óra múlva jött.
-Bocsi,anyuék feltartottak!
-Semmi baj!-öleltem meg,majd megfogtam Beautiful pórázát és bezártam az ajtót-Nehéz lehet az élet anyuci pici fiaként!-néztem rám megértően,majd elnevettem magam.Résnyire nyitott szemmel bámult rám és sértődöttem morogni kezdett-Nem vagyok anyuci pici fia!18 vagyok!
-Áá,a nagybetűs 18!-sóhajtottam és elindultunk.
-És kaptál már ajándékot?-kérdeztem.
-Nem,csak este kapom meg az összeset!
-Ennyire biztos vagy benne,hogy kapsz valamit?
-Miért?Szerinted nem kapnék?-ráncolta szemöldökét.Nehéz belegondolni.Neki már mindene meglehet,mit tudnának még adni?
-Óó!Szóval a popsztárnak már felesleges ajándékot adni?-vigyorgott.
-Nem!Csak..-mentegetőztem,de közbe vágott.
-Nem tudnának mit adni nekem,mert mindenem megvan?
-Hát,igen!-mikor felnéztem rá,mintha csalódott lett volna.
-Pedig van még,amit eddig nem kaptam-sóhajtotta.Lelkifurdalásom lett csalódottsága láttán.Talán megbántottam a hülyeségemmel?Semmit sem tudok az életéről,de csak azért is beleszólok.A másik kezembe vettem Beautiful pórázát.Arra gondoltam,hogy,talán,megfogom Luke kezét,de bátorságom elhagyot,így hát csak lógattam magam mellett.Időnként neki ütközött Luke kezének,de midnig elhúztam.
-És te kaptál ajándékot?-kérdezte hirtelen.
-Még nem-ráztam meg a fejem-Ez kicsit bonyolult!
-Van időnk-suttogta és lassan megfogta a kezem.Kicsit durva tapintású,gondolom a gitározástól,de ezt leszámítva puha volt.És persze sokkal nagyobb az enyémnél.
-Beautifult július 16-án kaptam szülinapomra apától!Ez volt az utolsó amit küldött képeslapok meg minden más előtt!És vele együtt ünneplem a születésnapom,nem az eredeti napon!-kuncogtam és kerestünk egy árnyékos padot ahova leülhetünk.
-Akkor te és Beautiful egy napon születtetek-fogta fel-De eredetileg mikor van?
-Július 14-én!
-Két napja?És miért nem szóltál...Michaelnek?-tette gyorsan hozzá.
-Ő már tudta!
-Oh,értem!Akkor 16-án ünnepled a 14-i szülinapodat!
-Igen!
-Hát ez furcsa!
-Fogd fel így:egy napon születtél velem és Beautifullal!-vontam meg a vállam.
-Meg Eleanorral-tette hozzá-És még Theoval!
Egész nap a városban csavarogtunk,majd kettőkor átmentünk hozzám.Nana megint nem volt otthon,csak egy levél mutatta,hogy itthon járt.Kivittük a kutyákat a hátsó kertbe,és felmentünk a szobámba.
-Rendeljünk pizzát?-kérdezte Luke,és háttal bedőlt az ágyamba.
Megráztam a fejem,és a gurulós székembe rogytam.A lában nagyon görcsölt,és Beautiful rángatásától még a karom is fájt.
Hirtelen a mobilom zörgésére felpattantam a székemről,kimentem a szobából és azonnal felvettem.
-Hogy álltok?-suttogtam.
-Minden kész sasfészek!
-Mi van?
-Jöhettek-tette le Ashton a mobilt.
Visszamentem a szobámba,Luke ugyan abban a pózban feküdt az ágyban.Megnéztem az időt:19:32.
-Luke!Elaludtál?-simogattam meg puha haját.
Csak egy halk hümmögést hallatott és fejém fordította a fejét.
-Hazakísérlek!-túrtam még egyszer bele a hajába.
-Muszály?
-Persze!18 lettél nehogy aludni merj!
-Nem is az alvásra gondoltam!-ásította,majd felkelt és nyújtózkodott.Miközben ő lement a nappaliba és átöltöztem valami szülinaposba.
-Mehetünk?-kérdezte és felállt a kanapéról.Hirtelen döbbenten nézett végig rajtam,majd elvigyorodott.
-Mehetünk,csak felveszem a cipőmet-leültem a lépcső utolsó fokára és felhúztam a pántos cipellőt.Miután még utoljára végigmértem magamat és elégedettem bólintottam,elindultunk.
-Elárulnád,hogy miért csípted ki magad?-kérdezte és megfogta a kezem.
-Miért?Nem áll jól?-pánikoltam be.
-Nem,nagyon csini!Csak úgy kérdeztem!
Az utca sarkáról lehetett már hallani az üvöltő zenét,amely a srácok házából jött.
Felsiettünk a lépcsőkön és lassan,óvatosan kinyitottuk az ajtót.
Egy halom konfetti hullott az arcunkba,miközben a srácok "Boldog Szülinapot!"-ot kiabáltak.
-És persze a szülinapos lány!-ölelt meg Michael.Kaptunk egy-egy színes csákót,amit kötelességünk volt minimum éjfélig a fejünkön hordani.Kicsit beljebb mentem és megakadt a szemem egy ismerős arcon.
-Abby?-kiabáltam,bár kétlem,hogy a zenétől hallotta.Nem hallotta meg,ezért utat törve a tömegben odamentem hozzá.
-Abby!-borultam a nyakába,mert meglöktek.
-Szia birthday girl!-ölelt meg.Rég nem láttam már,jó érzés volt újra megölelni.
-Nyertetek?
-Másodikok lettünk,de az is jó!-legyintett-De persze valakinél első!-biccentett Ashton felé.Nagyra nyílt szemekkel néztem,ahogy Ash apró csókot nyom Abby arcára.
Ezután a jelenet után mindenki bulizott,ugrált,táncolt,jól érezte magát.
-Szülinapos!-szólt valaki a hátam mögül.Megfordultam és Lukeval találtam szembe magam.Átfogta a derekamat és közelebb húzott magához.
-Boldog születésnapot!-súgta a fülembe,amitől libabőrözni kezdett a tarkóm.
-Neked is!-karoltam át a nyakát.
-Ajándékot nem is kapok?-vigyorodott el,és arcomat tenyerébe fogta.
-Mit szeretnél szülinapodta?-kérdeztem,mintha tényleg nem tudnék neki semmit se adni.
-Például ezt!-suttogta és a száj sarkára apró csókot lehelt.Mikor újra szemembe nézett tarkóját megmarkoltam és most és csókoltam meg előbb.
Először mutatkoztunk a többiek előtt így.Bár,gondolom ők ezt már előre sejtették.Nem zavart a lökdöső tömeg.Jól éreztem magam azzal a személlyel akit szeretek.
Mikor elváltunk a többiek hangosan huhoogtak és mindenféle idiótaságot kiabáltak.
-Akkor mostmár megkérdezem!-mosolyodott el bátran és nagy levegőt vett-Leszel a barátnőm?
-Te kis hülye,naná!-öleltem át szorosan a nyakát,és észre vettem Ashtont és Abbyt-Tudod,más lány ölne ezért a lehetőségért!
Boldog 18. Születésnapot Luke Robert Hemmings!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése